Ha majd egyszer, akit szeretsz hűtlen lesz, és nem szeret, fájó szíved bánat marja, sírni akarsz, de nem mered. Hosszú éjjel egymagadban barangolsz az utakon, szembe jön ő, mosolyognál, de elfordul, hogy ne lásson… Ha úgy érzed, nem bírod már, fájó szíved összetört, menj el jó messzire, sírd ki magad, de könnyeidet le ne töröld. S rá jössz majd arra, hogy ő csak játszott, ő rá várni butaság. S rá jössz, nem érdemel ennyi könnyes éjszakát..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése